Általános jogi ismertető a solymászathoz

 Kedves Solymászat Iránt Érdeklődő!

Szeretnél abban az élményben részesülni, hogy kinézel az ablakodon és a kertedben lévő volierben ott ül a héjád, karvalyod, vándorsólymod, vagy esetleg szirti sasod a kedvenc ülőfáján? Szeretnéd átélni azt, hogy az erdőben sétálva kezed kitéve rászáll egy madár hívóhangodra? Szeretnéd testközelből látni, hogyan fog meg pl. egy nyulat egy tojó héja? Szeretnél egy ragadozó madarat idomítani? Szeretnél annak az érzésnek részese lenni, aminek a magyarság néhány tagja több évszázada részese?

Sorolhatnám még azokat a kérdéseket, amelyekkel igazából felcsigázom a solymászat iránt egyébként is érdeklődőket, de nem teszem. Minden érdeklődő kezdetben megfogalmazódó kérdéseire igyekszem válaszolni jogi oldalról, de mégis érthetően megfogalmazni a dolgokat.

A legfontosabb talán tisztázni, hogy a hatályos jogszabályok alapján, ma Magyarországon alanyi jogon mindenki lehet solymász, de csak akkor, ha a későbbiekben ismertetett feltételeknek megfelel. Ez azt jelenti, hogy semmilyen egyesületnek nem kell, hogy tagja legyél ahhoz, hogy engedélyeket kapj. Természetesen nagyon hasznos, ha egy a solymászokat csoportosító civil szervezetnek tagja valaki, hiszen mindent az ottani nagy tapasztalattal bíró solymászoktól lehet megtanulni. Mielőtt bárki azt hinné magamra gondoltam nem, nem tartom magam tapasztalt solymásznak a magam három ilyen irányú tapasztalatával, de azért kezdőknek biztos én is hasznos tanácsokat tudok majd adni, ha valaki érdeklődik.

Előzetesen egy kis jogi ismertető az említett feltételekről:

Ma Magyarországon solymász röviden az lehet, aki rendelkezik vadászvizsgával, érvényes vadászjeggyel, kiegészítő solymász vizsgával, természetvédelmi vizsgával.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (továbbiakban: törvény) kapott felhatalmazása alapján a kormány megalkotta a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról 348/2006.(XII.23.) kormányrendeletet (továbbiakban: kormányrendelet), ezzel tulajdonképpen a kiinduláshoz szükséges jogszabályi alapot le is írtam. E két törvény mondja ki azt, amit az előbb pár szóval leírtam, hogy pontosan mik is a solymásszá válásnak a jogi feltételei. (A jogi feltételeit szándékosan írtam ki, írásom végén szeretnék kitérni a gyakorlati, emberi feltételekre.) A kormányrendeletben a 14.§-ban találhatóak a solymászatra megalkotott jogi normák, jogszabályi idézetekkel nem szeretnék senkit traktálni, aki jogi nyelven szeretné elolvasni, vagy esetleg néhány kiegészítést szeretne olvasni a leírtakhoz (pl. solymászati célra tartható madárfajok felsorolása, volier méreteinek meghatározása) az úgy is megnézi ezeket a jogszabályokat. Kérdéseivel nyugodtan forduljon az Egyesületünk bármely tagjához, vagy hozzám bizalommal.

Gyakorlati oldalra helyezném inkább a hangsúlyt, általában ezt jobban megértik az emberek, mint a „jogi nyelvet”. Higgyétek el nekem van nyelvvizsgám (jogi diploma) erre a „jogi nyelvre”, de néha így sem egyértelmű a jog értelmezése.

Lefordítva a fentieket elhatározzuk, hogy szeretnék tartani vadászati célból egy természetből származó hím héját. Első lépésünk az legyen, hogy elmegyünk a lakóhelyünk szerinti vadászkamarához, ott beiratkozunk a legelső vadászvizsgára. Itt hívom fel a figyelmet, legtöbb megyében 90 nappal előbb be kell iratkozni a vadászvizsgára, bevezették ezt a „tanulási időszakot”, azaz hiába van a jövő héten a vizsga és esetleg már fel is készültünk mert szorgalmasak vagyunk, nem fognak vizsgázni engedni minket tapasztalataim alapján. Mindenképp érdeklődjünk erről a kamaránál.

A vizsgánk sikerült, - érdemes egyébként letenni a fegyverre is a vizsgát, hiszen a vizsgadíj tartalmazza ezt is – ezt követően az országos kamarát kell megkeresnünk és a kiegészítő solymász vizsgára kell jelentkeznünk, aminek van egy elméleti és egy gyakorlati része. Ezzel egyidejűleg figyeljük a Környezetvédelmi Minisztérium honlapját, hogy a természetvédelmi vizsgát mikor szervezik, ez általában kora tavasszal szokott lenni, hiszen ez feltétele lesz annak, hogy a gyakorlati vizsgára már madárral mehessünk, ideiglenes tartási engedélyt kapjunk madarunkra.

Amennyiben megszereztük a természetvédelmi vizsgát és ezt követően a solymász kiegészítő vizsgát is, akkor már vadászengedélyünkön jogosultak vagyunk feltüntettetni a „ragadozómadárral is” szövegrészt is.

A papírjainkat azonban semmire nem tudjuk használni, ha nem rendelkezünk reptetési területtel, ahol nap, mint nap repíthetjük a már jogilag tartható madarunkat. Ehhez pedig a helyi vadásztársasággal kell dűlőre jutnunk, velük kell megállapodnunk abban, hogy repíthessünk.

Ez alapján papíron solymászok vagyunk, jogilag tarthatunk madarat, solymászhatunk. Arra kérek azonban mindenkit, hogy ezerszer gondolja át, pl. tudja-e tartani a madarat, minden nap friss táplálékot tud-e biztosítani számára, tudja-e repíteni szinte minden nap, hiszen amire az előbb utaltam van a solymászatnak egy emberi, gyakorlati oldala is. Ez egy életforma! A madárral minden nap foglalkozni kell, minden nap idomítunk, minden nap ragadozómadarat-védünk, és minden nap természetet védünk. A madarakat nem lehet állatmenhelyre adni, vagy esetleg csak úgy elengedni, hiszen az valószínűleg elpusztulna. Javaslom, érdemesnek tartanám „megkóstolni a solymászat nevű íz orgiával fűszerezett ételt”, mielőtt megrendeljük azt.

Írta: dr.Horváth Zsolt